Települések

Csongor
Járás: Munkácsi járás

Csongor (ukránul Чомонин (Csomonin / Chomonyn), oroszul Чомонин (Csomonyin / Čomonin)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
http://www.copywatchesinuk.co.uk

Neve a Coma szláv személynévből ered, mely helynévképzővel Comina alakra változott, ebből lett a magyar Csomonya. A helység neve évszázadokon át Csomonya volt. Az 1898-as évi negyedik törvénycikk alapján végzett országos helynévrendezés során változtatták Csongorra.

1387-ben Chomonia néven említik először. A települést hajdan őserdők és a Szernye valamint a Latorca folyóból kiáradt mocsarak környezték. A krónikák tanúsága szerint a 15. században Korjatovics Tódor podóliai herceg tulajdonát képezte, akit a Kerepecz családdal való birtoklási viszály során a leleszi prépostság Zsigmond király parancsára törvény elé idéztetett. A pernek az lett az eredménye, hogy az orosz herceg elveszítette csomonyai birtokát, amely Pálóczy Mátyás, Imre és György tulajdonába került.

1427-ben már Brankovics György, 1440-ben pedig a dobóruszkai Dobók tulajdona. Pálóczy Simon 1456-ban elkobzás útján veszítette el birtokát, Antal pedig csomonyai és ignéci birtokait Dobó Ferencnek ajánlotta arra az esetre, ha utód nélkül hal meg, ami be is következett.
http://www.replicaonlineuk.co.uk

Később Lorántfy Mihálynéra, leányával pedig Rákóczy Györgyre szállt át a község.

Csomonya község, melyet az 1566-ban itt átvonult tatárok a lakosság nagy részével csaknem teljesen elpusztítottak, 1567-ben hét és fél portából állt. 1638-ra viszont már teljesen újjáépült és benépesült.

Ezekben az időkben határkérdés miatt folyamatos volt a viszály a nagydobronyi községgel. A csomonyai Eördög András és a nagydobronyi Huszár Balázs ispánok egy ízben a Pohár-patakot tűzték ki határnak. Az is kiderül, hogy Dobó Ferenc idejében Csomonya és Nagylucska között a Lőrentin-patak képezte a határt. A peres erdőt Csomonya és Nagydobrony közösen használta, valamint a két falu között a Szernyébe folyó Bekény-, Mertice- és Szomoru-patak képezte a határt.

1676-ban gimesi gr. Forgách András, 1781-ben Esterházy herceg, Lónyay Rózner, gr. Haller és a Hadar család is közbirtokos Csomonyán. Később csatlakoznak hozzájuk gr. Schönborn László, gr. Degenfeld Róth, Csákány György, Nagy Sándor, Makkai András, valamint a Szanyi, Sas és Tamási családok. A többi egyéb nevű lakosok más községekből települtek be. A György család egy része, a Sas, Tamási és a beköltözött Sándor család egy része még 1848 előtt kiváltották magukat földesuraiktól, és közbirtokosok lettek.

A történelem folyamán a község lakosai mind magyarok voltak. 1881-ben a községnek 168 háza, 1061 lakosa és 2346 hold területe volt. A falu erdőségek közötti tisztásra épült, a Latorca-folyó közelében, melynek vize áradás idején a határ nagy részét elöntötte, és egészen a házak alá is benyomult.

1923-ig Csongor a Bereg-vármegyei Mezőkaszonyi járáshoz tartozott, majd a Mezőkaszonyi járás megszűnésekor átkerült a Munkácsi járáshoz. A református egyház megalakulását és történeti adatait bizonyító okmányok 1851-ben elégtek, de ami biztos, hogy a vidéken a Korjatovics által betelepített lakosság eredetileg görögkelti vallású volt, akik a vallásújítást megelőző évtizedekben ezen a vidéken tevékenykedő szerzetesek fáradozásai folytán a római katolikus hitre tértek át.

A térségben sokat munkálkodott Kálmáncsehi Sánta Márton. Az ő érdeme, hogy a környék római katolikus lakossága, köztük a csongoriak is, tömegesen tértek át a helvét hitvallásra. Csomonya, mint egyházközösség a Liber Ecclessiae szerint 1619-ben már Nagydobrony filiálisa. 1624-ben anyaegyházzá alakul, és Héthy János a prédikátora. Az ellenreformáció idején visszahanyatlott filiálissá, és csak 1760 után lett ismét máterré. 1787-től az Ung-felsőzempléni, majd 1850-től az Ungi Egyházmegyéhez tartozik.

A község iskolájáról 1805 óta tudunk. Tanítók voltak: 1825-től Kassai Károly, Diószeghy Ferenc, 1833-tól Kovács István, Kovács Endre, 1903-tól Ajtay Sándor, 1937-től Majoros Géza. Az iskola tanítási nyelve kezdettől fogva a magyar.  A XIX. század végétől, előbb elemi iskolaként majd az 1920-as évektől általános iskolaként működik. 1945-ig párhuzamosan az egyházi iskola is funkcionált. Jelenlegi általános iskolájába több mint 300 tanuló jár. Az új, háromszintes iskola megnyitására 2007. január 15-én került sor. Jelenleg az oktatás magyar nyelven folyik. Az iskola bázisán jelenleg is folyik a hittan oktatás, melyet a helyi református egyházközösség patronál.

Csongor lakossága vérzett az első világháború galíciai frontján, és túlélte. Csehszlovák uralom alá került, határfalu volt a két bécsi döntés közötti időszakban, nyögte a világháború átkát, mint a Magyar Királyság része, kiheverte a sztálini lágerekbe hurcolt férfiak elvesztését. Kemény, dolgos, emberek lakják. A község az utolsó magyar falu a nyelvhatáron Munkács irányában.

1910-ben 1495, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1944 őszén a sztálinisták 300 férfit hurcoltak el a lágerekbe, közülük 101-en odahaltak. A második világháborúban elesett csongori férfiak száma 29. A szovjet éra évtizedeiben a település földművesei a szernyei és barkaszói sorstársaikkal közösen a helyi Kirov Kolhozban dolgoztak. Emellett igen sokan naponta ingáztak a lakóhelyük és a Munkácson, illetve Ungváron levő munkahelyük között. Az itteniek főként építő-és különböző iparvállalatoknál helyezkedtek el. Negyedszázaddal ezelőtt hajnalonként 10 munkásbusz szállította a járási, illetve a megyei központba a helyi munkaerőt. Ukrajna függetlenné válásakor (1991) kialakuló mély gazdasági válság során a csongoriak többsége elveszítette városi munkahelyét. A gazdasági káosz mellékhatásaiból azonban a község már kilábalni látszik.

A faluközösség a templomkertben emlékművet állított a második világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak. A falu határában ősi temetkezési helyek találhatóak, kurgánok, ezek a késői bronz-, illetve a korai vaskorszakból származnak.

A jelenleg több mint 2300 lelket számláló szinte teljes egészében magyarok lakta település a Csap-NagydobronyMunkács útvonal mentén terül el, a Szernye-kanális partján. A község 23 kilométerre fekszik Munkácstól, Dobrony ide 5, Csap 18 kilométer. A legközelebbi vasútállomásSzernyén – a település négy kilométernyi távolságra van innét – illetve Barkaszón (ide öt kilométer) található.

Az éghajlati viszonyokat tekintve Csongor község megfelel a kárpátaljai síkvidék éghajlati adottságainak. Ezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a község a nedves kontinentális éghajlattípushoz tartozik. Jellemző egész év folyamán a mérsékelt övi tengeri, valamint a mérsékelt övi szárazföldi légtömegek váltakozása. Télen, időnként, a Kárpátok védőhatása ellenére, betörnek ide a sarkvidéki légtömegek, hideg, száraz időjárást eredményezve. Nyáron viszont előfordul, hogy a trópusi szárazföldi légtömegek érik el a térséget, forró, száraz időjárást alakítva ki.

 

A XIX. századi nagy folyószabályozásokat követően a táj egészen új arculatot kapott. Az eddig folyamatos áradásoknak kitett területek szárazon maradtak, a sűrű patakhálózatok vizeit összegyűjtötték nagyobb csatornákba.

Ennek eredményeképpen Csongor község keletei, északkeleti határán átszeli a folyószabályozások által kialakított Szernye-kanális.

Csongor község természetes növényzete megfelel a kárpátaljai síkvidéki planár régió növényvilágának.

Magyar Ilona tanító, Kossuth-díjas pedagógus. 1889. október 13-án született Csongor községben. 1920-ban indult el Kecskemétre, otthagyva szülőföldjét, családját.

Kiemelkedő pedagógiai, elméleti munkásságáért 1952. március 15-én Kossuth- díjat kapott. Hosszú ideig a városi nőtanács elnöke volt. A Kecskeméten működő tanítókkal megalakította az első osztályban tanítók munkaközösségét. A Kisdobosok Kulturális Bizottságának is tagja volt. Így egyesítette a pedagógus és közéleti ember munkáját.

1960-ban nyugalomba vonult. 1968. július 11-én hunyt el Budapesten. Tiszteletére általános iskolát neveztek el róla Kecskeméten.

Forrás: Wikipédia

Csongor /с. Чомонин

Чомонинська сільська рада

Polgármester: Baksa Tibor 

Cím: 89652 Csongor, Béke 95.

Tel.: +380-/3131/-3-20-96, 78-121

http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/20/csongor-3500-eve-bizonyitottan-lakott-hely